ŐSI GYÓGYMÓDOK

Mi az apiterápia?

Az apiterápia kifejezés az Apis= méh és a terá­pia= gyó­gyítás szavakból származik. A méhhel, méhészeti termékek­kel való gyó­gyítást jelenti.

A méhecske latin neve: Apis mellifica mézcsinálót jelent.

A méhészeti termékek egy része növényi eredetű, úgymint

a méz,

a virágpor, vagy pollen,

a propolisz, vagy méhszurok

más részről az állatoktól — a mé­hektől — származik, úgy­mint

a méhpempő,      a méhméreg,      a méhviasz.

Az apiterápia a természetgyógyászaton belül a fitoterápiához tartozó ága.

A méz alkotórészei

A méz jelentős része, 15-20 %-a víz, fő értékét képezik a szénhidrátok (monoszaharidok, diszaharidok, keményítők), a nitrogénvegyületek (aminosavak, fehérjék, enzimek, fermen­tumok, vitaminok).

A cukrok közül a legjelentősebbek az egyszerű cukrok közé tartozó szőlőcukor (glükóz) 32-49 % és gyümölcscu­kor (fruktóz) 22-44 %. Ezek együttesen a méz szárazanya­gának kb. 90 %-át teszik ki.

A legédesebbek azok a mézek, amelyekben sok a gyü­mölcscukor. Elsősorban ilyen az akácméz, melynek gyü­mölcscukor tartalma az átlagos virágmézzel szemben 42 %, vagy annál több. 

Ennek a két cukorfajtának az aránya szabja meg a méz kristályosodási hajlamát. A szőlőcukor elősegíti, a gyü­mölcscukor meggátolja a kristályosodást. Kristályosodáskor a méz víztartalma nem változik. A kristályosodás nem csök­kenti a méz fiziológiai értékét és nem utal feltétlenül idegen anyag belekeverésére sem. Ha mézünk belekristályosodott egy edénybe, akkor helyezzük az edényt egy nagyobb edényben lévő 40-45 fokos vízbe. Rövidesen folyóssá válik, az edény oldalán olvadni kezd. Ekkor célszerű kevergetni, hogy a melegítés minél rövidebb ideig tartson. A magas hőfok árt ugyan a méz színének, csökkenti aromatartalmát, de előnye, hogy elpusztítja az erjesztőgombákat, amelyek a pollenekkel (virágporokkal) általában minden mézbe beleke­rülnek.

Egyes mézekben zsírsavak is kimutathatók. Például a gesztenyeméz ezért alkalmas keringési betegségek, trom­bózis, artritisz, nőgyógyászati betegségek gyógyítására.

A sötét mézek több nitrogénvegyületet és több ásványi anyagot tartalmaznak. Példaként az almamézben 16 féle elem fordul elő, és legjelentősebb a kalcium tartalma. Az ilyen méz kismamák és gyermekek számára szükséges a csontképződéshez.

A méz nyomelemei, a réz, a kobalt is elősegítik a vas fel­vételét a szervezetbe, a gyerekek vörösvérsejtjeinek száma gyorsabban nő. A mézben előforduló vitaminok: A, B₁, B₂, B₃, B₆, C, folsav.

A mézfogyasztás legtermészetesebb formája a lépes méz.

a méz gyógyhatásai

A méz legismertebb tápláló és gyógyító hatása az erősítés.

A kimerültséget gyorsan, hatékonyan meg lehet szüntetni mézzel.

 Száj- és garatgyulladásnál naponta egy kanál mézet kell fogyasztani, sokáig a szájban tartva, lassan elszopogatva.

A sűrű, kristályos méz mandulagyulladásnál baktériumölő, gennyeltávolító és gyulladáscsökkentő hatású.

A méz stabilizálja a gyomor savháztartását. Segíti az emésztést.

 Enyhe hashajtó hatása az idősek, és ülő foglalkozásúak számára kedvező.

 Segít a májnak méregteleníteni mérgezés, műtéti altatás után. A szervezet saját mérgei ellen is hatékony.

 A terhességi vészes hányás káros következményei ellen is jó, ha mégis kihányná a kismama, akkor a mézoldatot be­öntés formájában is be lehet juttatni a szervezetbe.

 A fémmérgezések (ólom), kolera, vérhas, többféle tífusz és szalmonella gyógyításánál jó kiegészítő.

 A méz jó a májon kívül a vesére, a húgyhólyagra és a hasnyálmirigyre. Ezért a cukorbetegek — engedélyezett szénhidrát-beviteli határain belül — mézet fogyaszthatnak.

 Sikeresen alkalmazzák koronáriás vérellátási zavarok, szívritmuszavarok, szívizomgyulladások, fertőzések után.

 Egyiptomban a terhesség okozta magas vérnyomás és ödéma kezelésére is sikerrel adták.

 A méz baktériumellenes, nyálkaoldó, érzéstelenítő, gyulla­dásellenes, biológiailag immunizáló, regeneratív, szívser­kentő, nyugtató, idegerősítő.

A méz külsőleg is alkalmaz­ható, mivel jó sebelzárást bizto­sít, ezért égési sebek, felfekvések, fekélyek  eseté­ben ki­váló.

Remek méregtelenítő hatású a mézmasszázs, a betegeim­nek nagyon tetszik, érdemes kipróbálni.

Fektessük hasra a beteget, a há­tára folyassunk előzőleg kézmeleg vízben meglangyított mézet, kb. fél kilót. Vi­gyázva, hogy ne csurogjon le, gyor­san masszírozzuk végig a gerinc mentén, és az egész há­ton. A méz sűrűsödésével lassítsuk a masszázst. A méz fehéres-szürkévé válik, állaga kásás lesz a kivont mérgek következtében. Ekkor távolítsuk el a mézet. Mossuk le a beteg hátát.

Ödémás, fájdalmas izületekre – térd, boka – hasonlókép­pen alkalmazhatjuk, értelemszerűen kevesebb mennyiség­gel. Tegyünk fóliát az izület alá, hogy a lecsorgó mézet felfoghassuk.

A méz egyéb ismert tulajdonságai: könnyen emészthető, ízletes, étvágygerjesztő, erősítő, üdítő, nyálkaoldó, köhögés­csillapító, megerősíti a foghúst, a fogakat, használható sár­gaság, lépmegnagyobbodás, mellkasi bántalmak, nemi gyengeség, vese- és epekő, bélférgek, mérgezések, dado­gás, szívbetegségek és lepra ellen.

Forrás: Temesvári Gabilla: A gyógyító méhecske

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat