ŐSI GYÓGYMÓDOK

hagyományok az egészség megőrzésében a természettel harmóniában, mitológiai utalások, javas-aranyasszony praktikái, háziszerek

Egyre több ember életét keseríti meg a szénanátha, azaz az allergia egyik fajtája, ami a légutakon okoz tüneteket elsősorban. Az orrfolyás, a szem kötőhártya gyulladása önmagában is elég kellemetlen, de súlyosabb esetben az asztmáig terjednek a tünetek, ami már akár életveszélyes is lehet, de mindenképpen több a kellemetlenségnél.


Mi az allergia?

Az allergia a szervezetnek a megszokottól eltérő válasza valamely ingerre, egyfajta túlérzékenység. Ez a túlérzé­kenység immunrendszeri hiba, elromlott kódolási probléma.

Amikor káros betolakodók, antigének[1] (vírusok, baktériu­mok, toxinok[2], allergének[3], fehérjetermészetű anyagok) jut­nak a szervezetbe, az immunsejtek immunglobulin E (IgE) elneve­zésű antitesteket[4] képeznek. Ezek a legközelebbi antigén anyagokkal találkozva, azokkal összekapcsolódva különféle hormonokat, mindenekelőtt hisztamint[5] termelnek. Az allergiá­sok esetében az immunrendszeri bekódolás hi­bája miatt túlzott mennyiséget, és ez a hisztamin-felesleg okozza az allergia kellemetlen tüneteit.



[1] antigén: immunválaszt kiváltó idegen, fehérje természetű anyag

[2] toxin: méreg

[3] allergén: az antigén kifejezéssel egyértelmű. Arra utal, hogy az antigén a szervezetbe jutva allergiás reakciót vált ki.

[4] antitest: ellenanyag. Antigén-ingerek hatására képződő fehérjék, amelyek a termelésüket kiváltó antigénnel sajátságos reakcióba lépnek. Az antitestek immunglobulinok.

[5] hisztamin: hiszteidinből (aminosavból) keletkezik, tágítja a hajszálereket, ezáltal csökkenti a vérnyomást, összehúzza a hörgőizmokat, asztmás rohamot provokál


Tehát megtörténik a belégzés, a levegővel együtt jönnek az antigének, és hozzákötődnek a szervezetben jelen lévő IgE antitesthez. Ez az összekötődő formáció kapcsolódik bizo­nyos szöveti és vérben található sejtek felületi érzéke­lőire. (receptor) Ez a kötődés gyulladáskeltő anyagok – hisztamin és prosztaglandin E2 – gyors felszabadulását eredménye­zik, melyek erőteljes viszketést, heves tüsszögé­ses rohamo­kat okoznak. Az első allergiás történés után még órákkal később is speciális közvetítők (mediátorok) szabadulnak fel, melyek fenntartják a kialakult tüneteket. Ráadásul, ha az allergén belégzés folyamatos (szmog, virágpor) akkor a panaszok is folyamatosan fennállnak, és nagyobb az esély arra, hogy súlyosabbá, szövődményessé válik a betegség.

Mi az asztma?

Tüdőasztmának azt a rohamszerűen fellépő légszomjat nevezzük, amely jellegzetes, fütyülő kilégzéssel párosul. A kis hörgők és a hörgőcskék összeszűküléséről van szó, amit a simaizomzat görcse, a légutak gyulladásos ingerlé­kenysége és a nyálkahártya allergiás duzzanata és váladé­kozása okozhat. (Dethlefsen-Dahlke)

Nemrégiben a WHO, az ENSZ egészségügyi világszerve­zete korunk egyik legnagyobb betegségcsoportjának nyil­vánította az allergiás panaszokat. Nemcsak nő a betegek száma, hanem egyre fiatalabban betegszenek meg, – már sok csecsemő is, – és egyre súlyosabb formákat ölt.

Az allergia okai

Az összefüggéseket, okokat kutatva arra a következtetésre jutottak, hogy a rohamosan növekvő környezet-szennyező­dés, a városi életforma és az ezzel járó stressz, a táplálé­kok előállításához felhasznált adalékanyagok, színezékek, tartósítószerek, a vegyszeres növénytermesztés, a dohány­zás, - a passzív is – és a csecsemők szoptatási idejének lerövidülése egyaránt befolyásolják az allergiás betegségek gyakoriságát.

Az allergiás tünetek szaporodásának legfőbb oka az iparo­sodás, és az ennek következtében fellépő levegőszennye­zés. A diesel meghajtású járművek kipufogógázai például erősen aktivizálják az allergiát kiváltó anyagokat. Állatkísér­letekkel igazolták, hogy ez a gáz okozza a Japánban ko­rábban ismeretlen cédruspor-allergiát, amelyben ma a ja­pánok kb. 20 százaléka szenved. A cédrus virágpora ugyanis önmagában igen ritkán vált ki allergiás reakciókat, ám ha a pollennel együtt diesel-kipufogógáz is jut a szer­vezetbe, az allergiás tünetek jelentősen megszaporodnak.

A légszennyezés

Nézzük, mi történik az emberi szervezetben a légszennye­zettség következtében? A levegőben lebegő por, korom­szemcsék a rájuk tapadt egyéb anyaggal bekerülnek a légutak nyálkahártyájára. A szervezet védekező rendszere azonnal akcióba lép, a légutak csillószőrős hámja igyekszik kihajtani ezeket az anyagokat. Egy felfelé irányuló mozgás­sal az orrnyálkahártyáig tereli a mélyebb légutakba kerülő idegen részecskéket. Amit nem sikerül így kitakarítani, azt a nyirokrendszer révén próbálja a szervezet ártalmatlanná tenni. A légnemű részecskék, káros gázok bénítóan hatnak a csillószőrökre, gátolják mozgásukat. Ezzel a nyálkahártya öntisztulása zavart szenved. Nyálkahártya fedi az orr- és arcüreget, a légcsövet, a hörgőket, és a gyomrot, beleinket is. Tartós környezeti ártalom esetén a nyálkahártya, amely a légutakat borítja megbetegszik, sérül, begyullad. A sérült, védekezni nem tudó nyálkahártyán átjutnak a fehérjetermé­szetű vagy a test fehérjéjéhez kötődő anyagok, és ezzel allergizálják a szervezetet.

Tehát az igazi ok a szennyező gázok károkozása, a következmény, hogy a nyálkahártya áteresztővé válik, és ezzel védtelen a bekerülő mérgezés­sel szemben, kifejlődik a túlzott reakció, az allergia.

 A kisgyermek már gyakran szennyezett környezetbe szüle­tik. Nincs ideje a védőmechanizmus kialakítására, így egyre fiatalabb korra tolódik a légúti betegségek megjele­nése. A betegségek egy része allergiás jellegű, széna­nátha, aller­giás légcsőgyulladás, arcüreggyulladás, torok­gyulladás. A kórokozók ugyanis könnyen megbetegítik a legyengült nyál­kahártyájú szervezetet. (Dr.Müller Mária gyermek allergológus.)

 A PAH

A levegőben lévő egyik legveszélyesebb anyag a PAH. Működési mechanizmusáról álljon itt néhány szó, hogy ért­sük a veszély nagyságát. A szénhidrogének körébe sok­fajta vegyület tartozik. Megkülönböztetjük a nyílt láncú szénhidrogéneket, valamint az aromás szénhidrogéneket, melyek közül kiemelt figyelmet érdemelnek a rákkeltő poli­ciklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok). A legismertebb PAH-ok a benzpirén, dibenzantracén, metilkolantrén. Ezek a kőolajszármazékok tökéletlen égésének termékei. Szilárd hordozókon, például koromszemcséken, – diesel­üzemű járművek kipufogóiból nagy mennyiségben kerülnek a levegőbe – azok felületére tapadva jutnak ki a környe­zetbe! A finom porrészecskék igen veszélyesek, mivel el­juthatnak az alsóbb légutakba is. De van, ami miatt külö­nösen veszélyes! Már a születendő gyermeket, vagy pici csecsemőt is károsítják!

Ugyanis az aromás szénhidrogének a születés körüli időszakban többféle úton kerülhetnek a fejlődő mag­zatba, csecsemőbe. Bejuthatnak a várandós kismama szervezetébe, és akkor egyrészt a méhlepényen át­hatolva a géneket befolyásolni tudják úgy, hogy késői rákképződés alakulhat ki, másrészt befolyásolhatják az érésben lévő receptorokat, amelyek csak később kap­nák meg a megfelelő információt. A szteroid recepto­rokhoz kötődve így megakadályozzák, hogy a recep­tor érése helyes útra terelődjék. Ennek eredményeként felnőtt korra a receptorok kötési képessége és a sej­tek (szervek) válaszképessége megváltozik, kóros irányba tér el. Hibás immunválaszt adva, az előbb vá­zolt modellek valamelyike alakul ki.

A jelfogók valamikor a születés körüli időszakban ala­kulnak ki,. Előfordulhat azonban, hogy olyan anyagok vannak jelen a szervezetben, amelyek a hormonhoz hasonlítanak, de nem maguk a hormonok, és ezek is tudnak kapcsolódni az akkor még nem teljesen sze­lektív jelfogókhoz, így életre szólóan megváltoztatják azok működését. Szteroid alapvázzal azonban nem­csak a szteroid hormonok, hanem bizonyos aromás szénhidrogének (PAH-ok) is rendelkeznek!  Ezek a környezetünkben lévő szennyezőanyagok, amelyek az autók kipufogógázaiból és a gyárakból kerülnek ki, a szemét égetés következtében jutnak a levegőbe, vagy növényvédő szerekkel a szervezetünkbe, tehát a benzpirén, a metilkolantrén, a dioxin stb. Ha ezek ab­ban az időszakban kerülnek a szervezetbe, amikor a receptor beállítódik, az éppen érő receptorokat befo­lyásolhatják, és azok működését elrontják, eltérítik, mert kötődni képesek hozzájuk. (Bizonyos receptorok, pl. a vérképző szerveké a serdülőkorig elronthatók.) Az „elrontás” egyik fajtája az allergia. Azt hiszem ennyi ízelítő elég a PAH-ok káros hatásairól ahhoz, hogy elmenjen a kedvünk a kipufogógázos, dohány­füstös környezettől.

A dieselmotorok szénmonoxid, és szénhidrogén kibocsá­tása kisebb a benzinmotorokéhoz képest. DE! hatszor annyi nitrogénoxidot, és 500-1000-szer annyi kormot bo­csátanak ki. Ráadásul a kéndioxid 10-20-szorosára fokozza a korom rákkeltő hatását (Susanne Hippeli biológusnő kutatási anyaga) A dieselkorom és a kénessav megtámadja és szét­tördeli a sejtmembránban a zsírsavmolekulákat és így a sejt elpusztul.

AZ ÓZON

A „földi” ózon, (trioxigén) – nem tévesztendő össze a ma­gas légköri, káros sugárzásoktól védő ózonréteggel – álta­lában koradélutáni intenzív napsütés hatására, száraz moz­dulatlan levegőben keletkezik, elsősorban a gépjárműfor­galomból származó nitrogénoxidokból és szénhidrogének­ből. Szeles időben a kipufogó gázok – ha még nem szív­tuk be – gyorsan szétoszlanak, és „legfeljebb” savasesőt okoznak. A szélcsendes nyári időben ellenben az alul lévő hideg levegőrétegre rátelepedik a meleg, és a felszállni nem tudó szennyezőanyagoknál ekkor indítja el a napfény a fotokémiai folyamatot. Ez az ózon nagyon súlyos méreg! Görcsös folyamatot indít el, fejfájást, köhögést, rosszullétet, fulladást, légszomjat, asztmát, tüdővizenyőt okozhat, de megtámadja a szemet is.  Ezen kívül megtámadja a gabo­naföldeket, fő okozója az erdőpusztulásnak is.

Az ózon kémiailag labilis kötés, könnyen felbomlik stabil kétatomos oxigénmolekulára, a harmadik szabad oxigén igen reakcióképes, agresszív oxidálószer. A földfelszín kö­zelében minden élő sejtet károsít. A túl nagy koncentráció­ban jelenlévő ózon az erdők levélzetét teljesen leégeti, ami az oxigén utánpótlás termelődését csökkenti. A forgalmas utak mentén, a faleveleken nyáron látható apró, égésszerű pöttyök jelzik az ózon jelenlétét. Az átlagosnak mondható ózonszintnek kitett személyek szervezetének csökken a baktériumok elleni védekezőképessége, növekszik a prosztaglandin képződése, ami az immunrendszert szabá­lyozza, és gyulladásfokozó hatása van. Antioxidánsok be­vitelével valamelyest enyhíthetjük romboló hatásukat. (Lásd később.)

A dohányfüst

Dohányzáskor sok (ezer körüli) káros égéstermék keletke­zik, köztük szénmonoxid, kátrányfélék, melyek a tüdőkön keresztül a véráramba kerülve fejtik ki káros hatásukat. A tüdő szerepe a légcsere, mikor az éltető oxigént felvesszük, a széndioxidot és egyéb keletkezett gázokat leadjuk. Ha az oxigén helyét dohányfüst foglalja el, felhal­mozódnak a sejtek életműkö­dését gátló gázok (széndioxid, ammónia, metán) és más sejtmérgek. Ha oxigénhiány lép fel, akkor például felhalmo­zódik a cukorlebontás terméke, a piroszőlősav a vérben, amely erős érszűkítő, vérnyomás­emelő méreg.

A dohányzás során keletkező mérgező anyagok lebontásá­hoz rengeteg C-vitamin kell, így ebből hiányállapot alakul­hat ki. A C-vitamin hat a mellékvesére, összefüggésben van a stressztűrő-képességgel.


A terhesség alatt dohányzó anyák gyermekeinél háromszor nagyobb a veszélye annak, hogy életük első 18 hónapjá­ban légúti betegségeket szereznek, mint a nem dohányzó mamák kisbabáinál. Egy tengerentúli becslés szerint az asztmás gyerekek 18-34 százaléka betegedett meg édes­anyja dohányzásának következtében.


A virágporokról

A szénanátháért elsősorban a virágporokat, polleneket okolják, de a helyzet nem is ilyen egyértelmű. Könnyen belátható, hogy virágok, virágporok mindig is voltak, előbb, mint az Ember. Allergia, szénanátha mégis szinte ismeret­len, nagyon ritka nyavalya volt. Napjainkban pedig évről-évre egyre több ember szenved miatta. Ráadásul vidéken, ahol több a virágpor kevesebb a megbetegedés, mint a városokban.


A pollen szó latin eredetű, és nagyon finomra őrölt lisztet jelent. A mai nyelvhasználatban a virágport nevezzük így. A parányi golyócskák mérete két ezred és két tized milli­méter között változik. A szélbeporzású növények virágpora si­mább felületű, így könnyebben száll. A szél akár több 100 km messzire is elviszi. A pollen átjut a sérült nyálka­hártyán, kapcsolatban kerül az immunglobulinnal, ami elin­dítja a közvetítőanyagok (hormonféleségek, hisztamin, acetilkolin[1], stb.) kiáramlását. Kövekezmény a szénanátha, szénaláz kötőhártya gyulladással, majd erős tüsszögési ingerrel kísért orr-nyálkahártya gyulladás kombinációja, me­lyet gégehurut és végül tü­dőasztma követ.


A savas környezet növeli a görcsveszélyt. Ez a savas kör­nyezet előállhat helytelen táplálkozás, és a beléleg­zett ki­pufogógázok miatt, (kéndi­oxid, szénmonoxid, széndi­oxid stb.), melyek a tüdőben lévő vízpárával kénes­savvá, illetve szénsavvá alakulnak. Ezek a savak a tüdőben  kis izmocskák görcsét okozzák, melyek elzárják a tüdőhólya­gocskákat a levegő elől. A levegő nem tud ki­ürülni.

Súlyos, hosszú ideig tartó állapotban a kis hólya­gocskák kitágulnak, közülük több „kipukkadhat”, pontosabban a sok kis hólyagocskából kevés nagyobb lesz, így jelentősen csökken a tüdő légzési felülete.



[1] acetilkolin: közvetítő anyag, befolyásolja a szívműködést, a bélmozgásokat, (allergiás hasmenés) fokozza a nyál- és gyomorsav elválasztást.


Februártól égerfa és mogyoró kezdi a virágzást, májusban-júniusban a fűfélék, augusztusban az ambróziafélék virág­pora van töményebb mértékben a levegőben, de még szeptemberben, októberben is virágzik valami, pl. az arany­vessző. Decemberben, januárban a cédrus pollenjei száll­nak, szerencsére ez a mi éghajlatunkon elég ritka, nem éri el a betegséget kiváltó koncentrációt.

Tehát látható, hogy a pollenek erős allergénné váltak, de ez a környezetszennyezés következtében kialakult nyálka­hártya gyulladások, és immunrendszeri anomáliák követ­kezményei. Mégis a virágokat kezdjük el írtani!


Rémülettel figyelem a médiákból áradó harsány buzdítást, mely irtó hadjáratot szervez a népellen­ségnek kikiáltott parlagfű ellen.

Ha ez így megy tovább, képzeljük el, hogy mi lesz. Kiírtják a parlagfü­vet, azután az útifüvet, a borjúpázsitot, a gyer­mekláncfüvet, a rozst, a réti perjét, a csomós ebírt, az aranyzabot, a réti ecsetpázsitot, a csenkeszt, a kurta per­jét, az árpát, a búzát, a za­bot, a kukoricát, az ür­möt, majd a többi fűfélét, következnek az akácfák, a bodzabokrok, az olaj­fák, a hársak, égerfák, mogyorók, nyárfák, fűz­fák, szil­fák, nyírek, bük­kösök, kőrisfák, tölgyek, és társaik, majd ha mindezzel vé­geztek lapátra kerülnek a tollas-szőrős állatok, kutyák, macskák, madarak, – talán a szomszédok, anyósok, főnö­kök is szóba jöhetnek – minden és mindenki, amire csak allergiás lehet valaki. Hiszen csak az egyes fajta pol­le­nekre allergiások száma más, de ki határozza meg, hogy hol a ha­tár? A parlagfüvet írtatom, de az akácfát nem, pedig arra is százezrek allergiásak. (Fentebb csak a ki­emelke­dően erős allergéneket soroltam fel.)

És akkor szépen ülhetünk a maradék, a nagy szennytömeg közepén, de nem sokáig, mert hiszen oxigénünk, enniva­lónk sem maradt, és minden elveszett.

Aki kiírtja az egyik „bű­nöst”, – ami persze lehetetlen – egy másikra lesz allergiás, és ez így foly­tatódik,

tehát az írtás nem megoldás! Az alap okot kellene megszüntetni.

De az senkinek nem jutott még eszébe, hogy komo­lyan korlátozzák a nagy­városokban a gépjármű­forgalmat, hogy erőteljes kampányba kezdjenek az ener­giatakarékosság érdekében, hiszen így csökkenthető lenne a hőerőművek­ből kikerülő szennyezés, és az atomerőművek szennyező kon­zervjei is, mely csomagokkal már tele van a talaj.

 Az el nem fogyasztott energia szennyez a legke­vésbé!

 Mindenki a maga környezetében teheti a legtöbbet, és a sok-kicsi-sokra-megy törvénye alapján – az emberiség több­milliárdos létszámát véve alapul – ez jelentős előreha­ladás lehet, az egész Föld – rajta ember, állat, növény – érdeké­ben.

Néhány ötlet: Ne járjon autóval, csak ha biztos, hogy az a leggazdaságosabb! Ahova tud gyalog, biciklivel, vagy tö­megközlekedéssel jusson el! Ha mégis szükséges a gép­kocsi, csak jól beállított, tökéletes égésű, takarékos motor­ral menjen! Ne használjon gázzal töltött szórópalackot! –még senkivel sem találkoztam, akinek légpumpa használa­tától tört volna le az ujja. –  Gyermekénél ne használjon eldobható pelenkanadrágot! Egy mai gyerek, amíg szoba­tiszta lesz néhány tonna műanyag „ultramag-libero-szeme­tet” termel, amit persze elégetnek, amiből szintén károsító anyagok szabadulnak fel. Ne dohányozzon! Aki dohányzik, elveszíti jogalapját, hogy allergiáját másokon kérje számon! Ne égesse feleslegesen a földgázt, ne gyújtson villanyt ok nélkül, ne vásároljon műanyagpalackot, amit elégetnek, városnyi mérgező anyagot juttatva a levegőbe. Tartózkod­jon minden formában a felesleges energiafogyasztástól!


Az energiatermelés nem csekély része annak előállításakor, és annak alkalmazásakor keletkező szennyezés csökkenté­séhez használódik el.

Pl. Franciaországban az atomerőművek hulladék anyagait az ország termelésének negyedét kitevő betonsüllyesztő­ben helyezik el. Mennyi levegőszennyezést okoz, és ener­giafel­használást igényel csupán a hulladék elfedése.


Szóval mielőtt kiirtanánk az egész élővilágot, magunkkal kezdjünk valamit. Ingerküszöbünk növelhető természet­gyógyászati módszerekkel, a többi mindannyiunk – főleg a kormányzati szervek – összefogásán múlik.


Nézzük át a problémákat és a megoldásokat:


Problémák

Szennyeződés (belső és környezeti),

elsavasodott szervezet,

immunrendszeri elváltozás,

sérült, gyulladt nyálkahártya,

tünetek:

orrfolyás, legtöbbször arcüreg- homloküreg gyulladás, illetve váladék lerakódás, szemviszketés, kötőhártya gyulladás, tüsszögés, végül asztma.


Ezek a megoldandó feladatok.


tennivalók

szennyeződés kitisztítása, elkerülése,

elsavasodás megszüntetése

immunrendszer segítése,

a nyálkahártyák regenerálása,

arc- homloküreg kitisztítása,

orrfolyás és egyéb kellemetlen tünetek csökkentése, vagy megszüntetése, asztma esetén görcsoldás,

valamint a továbbiakban a tüdőkapacitás növelése, erősítése,

az érzékenységi küszöbünk megemelése,

hosszabb távon végleges gyógyulás.




Ha a tennivalók megoldására kiváncsi, keresse Temesvári Gabilla: Szénanátha c. könyvét.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 66
Tegnapi: 125
Heti: 191
Havi: 2 090
Össz.: 623 037

Látogatottság növelés
Oldal: ALLERGIA, SZÉNANÁTHA
ŐSI GYÓGYMÓDOK - © 2008 - 2017 - javasasszony.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: kukoricacsutka tea - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »