„Fák, kik külömb-külömb szép gyümölcsöt hoztok,

S füvek, kik gyönyörű szaggal illatoztok,

Sok színben tündöklő ékes szép virágok,

Erdőkben, cserékben vadak kik lakoztok,

Örökké az Úrnak nevét kiáltsátok!”

Balassi Bálint: 148. zsoltár

Kiragadott példák a Sacra Herbaria c. könyvből.

Istenfa— Artemisia abrotanum

Az istenfa fehér virágú ürömféle. Abrotonon néven már az ókorban is ismerték, gyógyító hatása miatt becsülték is. A vidámság szimbó­luma.

Magját főzve, vagy nyersen vízben eldörzsölve olyan szert kapunk, ami segíti a légzést, szűnnek tőle a görcsök, a derék­fájás, a nehéz vi­zelés.

Borban főzve a halálos mérgek ellenmérge. Füvét meggyújtva, füstö­lőként használva elűzi a kígyókat, gyógyítja a pókok és skorpiók csípé­sét. Főtt birssel a szemre téve gyógyítja a szemgyulladást.

Plinius szerint párna alá téve szerelemre ingerlő. A középkorban fontos varázsszer is volt, valószínűleg innen ered a neve, (Istenfa, Isten fája) vagy lefordí­tották a görög abrotonon nevet, ami halhatatlant, iste­nit jelent. Erőt adó hit kapcsolódik a növényhez. Aki keblébe dugta, vagy ruhájára tűzte, azt megszabadí­totta gátlásaitól, bátor és igazmondó lett belőle. A növény beköltözött a városi kiskertekbe, temetőker­tekbe is.

A többi Artemis faj is ismert gyógynövény. (Artemisz istennő a görög mitológiában Zeusz és Létó leánya, Apollón orvosisten testvére, holdistennő, a természet védnöke.)

Artemisia dracunculus – tárkonyüröm –

Már az ókorban ismert volt, elrágcsálva csillapítja a fogfáját. Utazási fáradtság ellen is fogyasztották, a zarándokok ci­pőjükbe tárkonyrügyeket helyez­tek. A szárítás tönkreteszi ható­anyagait, ezért fagyasztva, vagy kivonatát használjuk. Olaja rutint tartalmaz, amely erősíti a hajszál­erek falait. Segíthet a szívinfark­tust és egyes szívrohamokat el­sődlegesen kiváltó érszűkítő lera­kódások megelőzésében. Ehhez áztassunk 10-15 percig 1-2 teás­kanál nyers vagy fagyasztott tár­konyt egy csészényi forró vízben. A forrázatból naponta legfeljebb három csészével fogyasszunk.

Artemisia vulgaris – fekete üröm –

Teáját étvágyjavító­nak, epeműkö­dést serkentőnek, bélféregűzőnek, görcsoldónak, idegerősítőnek fo­gyasztják. A fekete üröm a moxa-fűkeverék legfontosabb alkotóré­sze. A boldogság szimbólumnö­vénye.

Artemisia absinthium – fehér üröm, kálvinista tapló –

teakeverékekben étvágygerjesztő, emésztést serkentő, szélhajtó, epeműködést serkentő hatású. Régebben az abszint szeszesital készítéséhez alkalmazták.

Isten táskája- Capsella bursa pastoris

Egyéb nevei: paperszénye, paptarsoly, pásztortáska, véráztatófű, Kisjézus táskája

Egyértelműen vérzésgátló tulajdonságú. Fekélyek, vastagbélgyulladás, vérzési panaszok, véres vizelet, hólyaghurut, szülés utáni vérzések, túl erős menstruá­ció esetén a szárított pásztortáskából készült teát fo­gyaszthatjuk.

Külsőleg orrvérzésre, sebekre, aranyér kezelésére ajánlják, alkalmazásakor itassunk át egy tiszta kendőt a forrázattal, vagy a készített tinktúrával.

A pásztortáska olyan vegyületeket is tartal­maz, ame­lyek a szü­lés megindítására gyakran alkalmazott oxitocinhoz hasonlóan segíthetik a méhös­szehúzódá­sok megin­dulását. Várandós anyák ezért nem fo­gyaszthatják, csak a szülés megindítására. Ehhez áz­tasson 10 percig 1 teáskanál szárított pásztortáskát egy csészényi forró vízben.

A fiatal levelek borsó ízűek, felhasználha­tóak levesek­hez, vagy spenóthoz hasonlóan fogyaszt­hatóak.

Boldogasszony palástja

— Alchemilla vulgaris

Egyéb nevei: Miasszonyunk köpenye, palástfű, orosz­lántalp, boldogasszony tenyere

Neve más nyelveken is kifejezi hangulatát, például a német Frauenmantel, Marienmantel, a francia Manteau de Notre-Dame, az angol Lady’s mantle, az orosz manyetka.

Latin neve az Alchemilla az alkemelych-ből (alkímia), „kis mágusból” ered, utalva híres gyógyító hatására. A középkorban varázserőt tulajdonítottak neki. Redőzött leveleiben összegyűjti a harmatot, innen a székely harmatlapi elnevezés. Apró zöld virágú növény, lege­lőkön gyakori.

Régen kifeje­zetten asszo­nyok füvének tartották, első­sorban női problémákra adták, erősíti a mé-et, szü­lési sérülésnél, kli­maxos tünetek enyhítésére és gyul­ladá­sok csillapítására használták. Külsőleg hüvelyfer­tőzé­seket kezelnek vele.

A fiatal leveleket salátaként eszik, vagy teát ízesítenek velük. A zöld részek (levél és virágos hajtás) össze­húzó, vérzéscsillapító teáját hasmenés és erős menst­ruáció esetén isszák.

A levelek forrázatát gyulladt szem, pattanásos bőr, kelések, zúzott sebek lemosására és foghúzás utáni öblögetésre használják.

A védelem szimbóluma.

Boldogasszony tövise

— Silybum Marianum

Egyéb nevei: máriatövis, máriabogáncs, mariendistel

A növény minden része ehető, emésztést serkentő. Levelét és termését egykor tejszaporítóként, köhögés, depresszió, emésztési zavarok, lép-, epehólyag- és májbántalmak ellen adták.

Magjai szilibin nevű anyagot tartalmaznak. A belőle készült gyógyszerek eredményesen védik a májat különböző mér­gek — alkohol, kábítószerek, kadmium és a galócák — káro­sító hatásától. A májsejtek szer­kezete a mér­gező anyag hatása ellenére jobban megőr­ződik, a károsított sejthártya nagyjából vissza­nyeri eredeti sajátságait.

Fokozza a májsejtekben a ribonukleinsav-, illetve a fehérjeszintézist. Krónikus májgyulladást, hepatitiszt, májcirrózist, zsírmájat, májkárosodást, májdaganatot is gyógyítanak velük.

Boldogasszony fája

— Rosmarinus officinalis

Egyéb neve: rozmaring

1235-ben Magyarországi Erzsébet paralízisbe esett. A legenda szerint egy remete úgy gyógyította meg, hogy egy font rozma­ringot egy gallon bor­ban több napig áz­tatva, a tinktúrával bedörzsölte a királynő végtagjait. A rozma­ring-bor elegy ezáltal „Magyaror­szág ki­rálynőjének gyógyvi­zeként” vált világszerte ismertté, és évszáza-d­okon át a köszvény, a hajkorpa és a bőrbe­tegségek ellen, vala­mint a kopaszság megelőzésére hasz­nálták.

 

A növény a házastársi hűség, és a szerelem jelképe­ként az eskü­vői, valamint a túlélők emlékezetének szim­bólumaként a temetési szertartások részévé vált.

Egy hiedelem szerint a párna alá helyezve a rozma­ring elűzi a rossz álmokat, a ház köré ültetve elri­asztja a boszorkányokat.

Az emlékezés szimbólumnövénye.

Szent János füve

—Hypericum perforatum

Más nevei: Johanniskraut, orbáncfű, embervérfű, Szent János virága, Szent-Iván fű, Szent Antal virága, Jézus füve.

A nevek a növény virítási idejére utalnak. János, il­letve Iván napjára júni­usban.

(Egy forrás szerint az őskeresztények a fűfélét ke­resztelő Szent Jánosról nevezték el, mivel úgy gon­dolták, hogy a nö­vény vérvörös olaját au­gusztus 29-én, a szent lefejezésének évforduló­ján könnyezi.)

A szirmokat szétmor­zsolva rozsdavörös, vér­színű levet eresztenek, innen a vérrel kapcsola­tos elnevezések.

 

A füvet már nagyon ré­gen ismerték. Ipolyi Ar­nold Ma­gyar Mythologia című könyvében említi, hogy „szent János virága s az említett sz. Iván fű, mely a sz. iváni tűzbe vettetett, talán azonos a német johanniskraut – hypericum perforátummal, … régibb neve herba fuga demonum volna, s az ördögök s boszorkányok elleni óvszer …” Beythe-nél az ősmagyarok „teuzvirága”, — flos ignis – azaz tűzvirág, vagyis „Zent Juan verága” szintén a tűzszertartásoknál használt növényre utal.

Diószegi Vilmos írta Az ősi magyar hitvilág című könyvében, hogy „… Szt. Iván napján … (a leghos­szabb nap, a legrövidebb éjszaka napján) szalma és rőzse tüzeket raknak, virágos füveket vetnek rá, átug­rálják."

A „tisztító tűzbe” vetett, „boszorkányság ellen védő” gyógynövények egyike volt az orbáncfű.

Erre utal az 1400-as évekből származó versike is:

„ Mind a boszorkány s az ártó szellem

hatalmukat vesztik az ember ellen,

ha annak Szent János-nap éjjelén

szedett orbáncfű füzére a mellén.

S hogy házad vész, sem vihar ne érje,

S rontás ellen a szent mindenkor védje,

Mint melleden az orbáncfű füzére,

Virítson a szemöldfán a virágnak vére.”

A gyógynövény fontos hatóanyagai az immunrendszert erősítik, ezért jó eredménnyel kecsegtet az AIDS ku­tatásban. A hipericin vírusölő és depresszióellenes hatása jelentős. A hatását hosszabb szedés után fejti ki. Az ajánlások szerint a gyógykúra ideje alatt nem szedhetnek amfetamint, narkotikumot, triptofán és tirozin aminosavakat, fogyókúrás tablettákat, asztmás belélegző szereket, orrcseppeket, meghűlés vagy szénanátha elleni szereket. Ezenkívül ne igyanak sört, bort vagy kávét, ne fogyasszanak szalámit, joghurtot, csokoládét, babot és füstölt, vagy savanyított ételeket. Néhány esetben fényérzékenység alakulhat ki, ezért a kúra alatt tilos a napozás.

Külsőleg gyorsítja az égési sebek gyógyulását és ki­sebb mértékű lesz a sérülések hegesedése.

Szent Pál füve

— Agrimonia eupatoria

Egyéb neve: közönséges párlófű, apróbojtorján, vérfű

Az „eupatoria” fajnévi jelző egy ógörög mondára utal. E szerint a K.e. 132-63 között élt király, Mithridatész Eupator elsőként fedezte fel a növény gyógyerejét, nevét a növény elnevezésében őrizték meg.

 

Valamennyi részében, de külö­nösen a levélben cser­anyago­kat tartalmaz.

A szárított levelek és a virágos hajtás kellemesen sár­gabarack illatú.

Frissítő, jóízű teájuk köhögés, gyomorrontás, hólyaghu­rut, vesekő, epebántalmak kezelé­sére jó.

Öblögető szernek használják torok- és ínygyulladás, boroga­tónak kelések, gyulla­dások esetén.

A B- és K-vitaminban, szilíciumban gazdag levelek segítik a seb­gyógyulást.

A növény kivonatával Kíná­ban tuberkulózist, belső vér­zéseket kezelnek.

Ha tetszett, nézze meg a könyvet. Több gyógynövény-kártya található benne, felismerő játékra is alkalmas.

Oldal: SACRA HERBARIA
ŐSI GYÓGYMÓDOK - © 2008 - 2024 - javasasszony.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat